A kárpátaljai magyaroknak van jövőjük szülőföldjükön…

Múlt szombaton a város és a járás magyarsága a városi magyar tannyelvű középiskola kertjében, báró Perényi Zsigmond szobránál gyülekezett, hogy fejet hajtson az aradi vértanúk emléke előtt. A megjelenteket Kudron Zoltán, a KMKSZ városi alapszervezetének elnöke köszöntötte. Ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, a vértanúk mártírhalála fogalommá, szimbólummá vált. Az alapszervezet elnöke bemutatta a KMKSZ elnöke a központi megemlékezésre érkezett vendégeket. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Trócsányi László igazságügyi miniszter, dr. Juhász Hajnalka, a KDNP Országgyűlési képviselője, Buhajla József, az Ungvári Magyar Főkonzulátus, Szilágyi Mátyás, a Beregszászi Magyar Konzulátus főkonzulja, Nagy Klára, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kapcsolattartási főosztály kárpátaljai osztályának területi főreferense, Brenzovics László parlamenti képviselő, Zán Fábián Sándor, református püspök, Viktor Mikulin, a megyei állami közigazgatás elnökhelyettese, Barta József, a megyei tanács elnökhelyettese, Zubánics László, az UMDSZ elnöke, Rezes József, a megyei állami közigazgatás vallásügyi és nemzetiségi főhivatalának vezetője, dr.Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Vitalij Ljubka, a járási tanács elnöke, Igor Vantyuh, a járási állami közigazgatás apparátusának vezetője, Bocskai István, Nagyszőlős polgármestere, a megyei tanács magyar szervezetek részéről megválasztott képviselői, történelmi egyházaink lelkészei és lelkipásztorai és még sokan mások.
Elsőként a magyarországi vendég köszöntötte a megemlékezőket. A kárpátaljai magyarok a magyar nemzet tagjai és Magyarország soha nem fogja őket cserbenhagyni, az anyaország kormánya és népe nagyra értékeli hűségüket az anyanyelvhez, a magyar kultúrához és hagyományokhoz – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter. A tárcavezető a báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye 1849. október 24-én Pesten kivégzett mártír főispánja emlékművénél elmondott beszédében hangsúlyozta: Kárpátalja egyik legfőbb értéke nemzetiségi sokszínűsége és történelme, amelynek során évszázadokon át éltek egymás mellett békében különböző népek, nemzetiségek. A kárpátaljai magyarság része a magyar múltnak, de része lesz a magyar, sőt európai jövőnek is – tette hozzá, megjegyezve, hogy a magyar Alaptörvény a külhoni magyarokért viselt felelősség mellett szavatolja a magyarországi nemzetiségek jogait is.
Emlékeztetett arra, hogy a 13 aradi vértanú közül csak öt volt magyar anyanyelvű, ami azt bizonyítja, hogy a nemzetiségek milyen fontos szerepet játszottak Magyarország történetében, s Magyarország ma is azt vallja és hiszi, hogy a nemzetiségek gazdagítják az állami és nemzeti létet.
Trócsányi László kiemelte: Magyarország más országoknak nem írhatja elő, hogy hozzá hasonló módon szavatolja a nemzetiségi jogokat, de vannak kulturális és nyelvi jogokat garantáló európai normák, amelyeket számon lehet és kell kérni azoktól az államoktól, amelyek a releváns egyezményekhez önként csatlakoztak. „Alapvető fontosságúnak tartjuk a nyelvhasználat jogát, különösen az anyanyelvű oktatás terén, s ezt elvárjuk minden országtól, amelyben a magyar közösség tagja élnek” – jelentette ki.
A megemlékezésen jelen lévő ukrán vezetőkhöz szólva kiemelte: ha a nemzetiségek megélhetik és tovább örökíthetik önazonosságukat, erősítik és nem gyengítik országukat.
“Ha a többségi nemzet megadja a nemzetiségnek a tiszteletet, azzal saját méltóságát is őrzi; ezért arra kérem az ukrán törvényhozást, kormányt és közvéleményt, adja meg ezt a tiszteletet a kárpátaljai magyarságnak mint a kulturális sokszínűség hordozójának”–fogalmazott. Hozzátette: a magyar kormány továbbra is megad minden segítséget a kárpátaljai magyar közösségnek.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a magyar szabadságért és függetlenségért életüket áldozó aradi vértanúk kitartására utalva kifejtette, hogy a kárpátaljai magyaroknak is ki kell állniuk egymással összefogva oktatási és nyelvhasználati jogaik védelme mellett. “Nekünk feladatunk megőrizni mindazt, amit elődeinktől kaptunk örökül. Ahhoz, hogy jövőre is itt tudjunk emlékezni, mindenkinek oda kell tennie magát, függetlenül a betöltött tisztségtől vagy munkakörtől”—hívta fel a figyelmet. A készülő új ukrán nyelvtörvény kapcsán reményét fejezte, hogy a kárpátaljai magyarok küzdelmének meglesz az eredménye és egy év múlva az aradi hősöknek szentelt emlékünnepségen nem lesz kötelező a szinkrontolmácsolás.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrán parlament képviselője azt mondta: “Olyankor emlékezünk az 1848—1849. évi forradalom és szabadságharc mártírjaira, amikor a kárpátaljai magyarság történelmének egyik legnehezebb időszakát éli meg, hiszen az utóbbi időben elfogadott ukrán törvények következtében a közösség a teljes jogfosztottság határára került”. Kifejtette: a napokban első olvasatban megszavazott nyelvtörvény a magán- és egyházi élet szférájába száműzi az anyanyelvhasználatot, miközben az ukrán hatóságok folyamatosan vegzálják a kárpátaljai magyar vállalkozókat, értelmiségieket, önkormányzati képviselőket és újságírókat. “Ilyen körülmények között nehéz magyarnak lenni Kárpátalján, ám mindig van kiút a nehéz helyzetekből. Ahhoz, hogy ezt a helyzetet túléljük és megmaradjunk magyarnak, az aradi hősök haza- és szabadságszeretetéből, elveik melletti konok kitartásából kell erőt merítenünk” – hangoztatta a magyar érdekképviseleti szervezet elnöke.
Az ünnepi beszédeket követően a Seregélyesi Baptista Általános Iskola, a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola tanulói és a Tiszapéterfalvai Református Líceum gimnazistái verses-zenés összeállítással adóztak a hősök emlékének.
A Szózat eléneklésével és a megemlékezés virágainak elhelyezésével zárult a rendezvény.
Sztankó Margit


Comments are closed.