Házi kedvenceink és haszonállataink doktora

Augusztus második vasárnapján méltatjuk Ukrajnában az állategészségügyi dolgozók napját. Mindannyian kapcsolatban állunk velük, hiszen a háztájiban haszonállatokat, otthonunkban házi kedvenceket tartunk. Az állategészségügyi szakemberek négylábú „páciensei” nem tudják elmondani, mi fáj nekik, mi gyötri őket, viszont a tapasztalt állatorvos szavak nélkül is megérti a „beteget”. A legfontosabb, hogy e szakma képviselői hivatástudóak legyenek és szeressék az állatokat.

A nagyszőlősi Mihajlo Spák, aki közel negyed százada gondoskodik „pácienseiről”, gyerekkora óta szereti az állatokat. Szülei odahaza sertést, nyulat, baromfit tartottak, de kutyájuk, macskájuk is volt. Gyerekként nagyon tudta sajnálni azokat az állatokat, melyeket a lelketlen gazdák utcára dobtak, a tehetetlen kis kóborállatokat hazavitte, nevelgette, majd az ismerősöknek, barátoknak ajándékozta. Az iskolában a biológia és az állattan kedvenc tantárgya volt. Nem véletlen, hogy a nyolcadik osztály befejezése után a Rivnei területi Mlinivszki Szovhoz-technikumba felvételizett, tanulmányai befejezése után állatfelcserként helyezkedett el a járási állatkórházban. Később a lvivi főiskolán diplomázott, jelenleg a járási állami állategészségügyi kórház állatorvosa. Az állatkórház kollektívájának feladata a járás területén a fertőző megbetegedések terjedésének megelőzése. Köztudott, hogy az állatok okozzák az emberek fertőző megbetegedésének több mint felét, ők terjesztik a veszettséget, a tuberkulózist, a száj- és körömfájást, a lépfenét stb.
„Ha ne adj Isten a járásban valahol baj üti fel a fejét, azonnal a fertőzés gócpontjának helyszínére sietünk és minden óvintézkedést megteszünk. Tavaly a járásban Tiszaújlakon az afrikai sertéspestist kellett megfékezni, óriási munkát fejtettünk ki a fertőzés visszaszorítása és teljes felszámolása érdekében. Sajnos, a sertésállományt le kellett ölni. Mivel az afrikai sertéspestis az emberre nem jelent veszélyt, az embereknek nem volt okuk a pánikra. Viszont, ha az állaton a megbetegedés legkisebb jelei tapasztalhatók, érdemes azonnal tájékoztatni a szakembert, a gazdák mindig számíthatnak az állatorvos segítségére. A nagyszőlősi járás területén hat állategészségügyi központ működik, a kollégák gondoskodnak mind a haszonállatokról, mind a házi kedvencekről. Rendelkezünk minden szükséges készítménnyel és fertőtlenítőszerrel, a gyógyászati eszközöket kizárólag egyetlen alkalommal használjuk, utána kidobásra kerülnek”, avat a munka rejtelmeibe Mihajlo.
Köztudott, hogy az orvos a nap 24 órájában kész segíteni a betegnek. Nincs ez másként az állategészségügyben sem, hiszen ünnep- és hétköznapokon is megtörténhet a baj, szükség lehet az állatorvos közreműködésére. Előfordul, hogy akár az éjszaka kellős közepén kell beteg állatot megvizsgálni, annak enyhülést adó injekciót vagy gyógyszert adni. A helyes diagnózis felállításához van szükség az alapos tudásra, tapasztalatra.
„Az embertől eltérően az állat nem tudja megmondani, mi fáj neki, azt nekem kell megállapítani. Az elmúlt években sok érdekes és emlékezetes eset megtörtént. Először is minden állathoz meg kell találni a megfelelő hozzáállást. Ők ugyanis hasonlóképpen viszonyulnak az emberhez. Sokszor előfordul, hogy az állatorvosnak a gazdával több gondja van, mint a beteg állattal. Nemcsak arra van szükség, hogy a beteg jószágot kezeljük, időnként a gazdák pszichológiai megnyugtatása is nagyon fontos. Örömmel tölt el, amikor tudok segíteni. Az állattartóknak pedig csak azt tudom javasolni, hogy kellő felelősségtudattal viszonyuljanak házi kedvenceikhez és minden esetben tartsák be az állatorvos javaslatait, mert csak így tudják megóvni őket a különböző betegségektől. Az utcára kidobott kiscicát, vagy kiskutyát haza víve feltétlenül konzultáljanak az állatorvossal, ugyanis rendelkezünk vakcinával az olyan veszélyes fertőző megbetegedések ellen, mint a tuberkulózis, a lépfene vagy a veszettség. Az állatokat épp olyan rendszerességgel kell oltani, mint a gyerekeket. A gazdának ugyanúgy kell gondoskodnia házi kedvencéről, mint saját családtagjai egészségéről. Sajnos, előfordulnak végletek, amikor a lakásban merő állatszeretetből a kelleténél jóval több kutyát, macskát fogadnak be, amivel nem kis kellemetlenséget okoznak a szomszédoknak. Ilyenkor igyekszünk elbeszélgetni a gazdával és meggyőzni arról, hogy ez a fajta „szomszédság” veszélyes is lehet. Véleményem szerint törvényhozói szinten kellene szabályozni nemcsak az állatkínzás tényét, hanem büntetni azokat, akik a befogadott állat egészségével mint sem törődnek. Az ember visel felelősséget az otthon tartott házi kedvencért és haszonállatért egyaránt”—nyilatkozta beszélgetőtársam.
Mihajlo Spák családja tiszteletben tartja hivatását. Felesége, Tatyana ismert kézműves, idősebb lánya, Ljuba festőművész, a középső, Tatyana orvosnak készül, a legkisebb Kszjusa, aki szereti az állatokat, valószínűleg, az édesapa nyomdokaiba lép.
„Élve az alkalommal szívélyesen köszöntöm a kollégákat, a nyugdíjas állatorvosokat szakmai ünnepünk alkalmából. Kívánok mindannyiuknak erőt, egészséget, áldott, békés életet, sok sikert az életben, kitartást a hivatás gyakorlásához”—köszöntötte a szakma képviselőit Mihajlo Spák.
Ljubov TAKÁCS


Comments are closed.