MELEG TAKARÓK A DONBÁSZRÓL MENEKÜLTEKNEK

Az idén beszámoltunk arról, hogy a Sanders-Szólós GmbH Ukrán–Német Vegyes Vállalat, melynek igazgatója Herman Rozenthal, a Donbász vidékéről a háborús helyzet miatt menekülő kényszerülő családoknak párnákat ajándékozott, a múlt héten pedig 25 meleg pihepaplant nyújtottak át nekik.
–Figyelmünk homlokterében mindenekelőtt a kollektívák tagjairól való  gondoskodás szerepel. A  vállalat minden  dolgozója (a nagyszőlősi és ilosvai gyárakban összesen 540 főt alkalmazunk) lehetőséget kap arra, hogy szimbolikus 10  hrivnyáért  komplex ízletes ebédet  kapjon.  Kifizettük  már idén a 13 fizetést, mindenki részesült anyagi  támogatásban a zöldség  készletezésére. Havonta, valamint a nagyobb ünnepekre (húsvét, szilveszter, március 8-a) dolgozóink  prémiumban részesülnek,  a munkavállaló  születésnapjára  ajándékot  kap—meséli Herman Rozenthal.—Rendszeresen kérnek és kapnak tőlünk segítséget  a rokkantak, a háború és a munka veteránjai, a terrorellenes műveletek részvevői, de hozzájárulunk a beteg gyermekek gyógykezeléséhez is. Éveken át  támogattuk  a városi  Szevljus  labdarúgócsapatot. A hibrid  háború  kezdete óta  négy  behívott dolgozónk számára  vásároltuk meg  a  teljes  téli, illetve nyári felszerelést, munkahelyüket megőrizzük és  átlagos  havi keresetüket  folyósítjuk. Miután  visszatérnek a harci cselekmények övezetéből, anyagi támogatásban részesülnek. A cég autóbuszát ajánlottuk fel és küldtük a Donbász-vidékre, alkatrészeket vásároltunk  a haditechnika  javításához. 10 000 hrivnyát utaltunk át a kárpátaljai katonákat támogató mozgalom számlájára. Nagyobb összegeket nem tudunk kiutalni, viszont igyekszünk segíteni  azoknak, akik számítanak ránk. Kiváló kollektívával rendelkezünk, mely megérdemli a tiszteletet. Természetesen, minden döntésünket egyeztetjük Hans Kristian Sanderssel, a cég  befektetőjével, aki tisztában van az Ukrajnában tapasztalható  nehéz  pénzügyi  helyzettel és segítő szándékunkat megérti. Most sem tudtunk közömbösen elmenni az otthonukat  elhagyni  kényszerülők  problémája mellett.
–A nagyszőlősi járásban 175 Donbászról menekült személy szerepel a nyilvántartásban. Támogatásunkat mindössze 25 család kérte. Zömében fiatal gyermekes családokról, nyugdíjasokról és  négy  rokkantról van szó, akik tényleges támogatásra szorulnak. A jótékonysági alap folyamatos finanszírozásához szponzorokra lenne szükség, ilyet viszont nem könnyű találni. Egyelőre Herman Rozenthal az egyetlen vállalkozó, aki segíti a belső menekülteket.  Hálásak vagyunk neki ezért. A Mindenható áldja meg nemes, segítőkész  szándékáért. Mindenkit  biztosíthatok  afelől, hogy rendkívül  szívszorító  dolog  hátrahagyni a családi fészket és mindazt, amit hosszú évek nehéz munkájával szereztünk. A békés  Nagyszőlősön élő donyeckiek vagy  luhanszkiak  máig nem  heverték ki a háború okozta  stresszt. Akik az  ország keleti felében hagyták  lakásukat vagy családi  házukat  most arra kényszerülnek, hogy  egy kis szobában  húzzák meg magukat, a családfők gyakran  ágybetéten a földön alszanak, télvíz idején  azzal takaróznak, amit találnak. A  Sanders  Vállalattól kapott  párnák és takarók jó helyre  kerülnek,  higgyék  el azokra  nagy szükség van–mesélte  Anasztászia  Alatarceva, a „Könyörületesség háza”  jótékonysági szervezet vezetője.
Miközben Násztya  a paplanok elosztásával  foglalkozott, szót  váltottunk a menekültekkel. Mindannyian  a sors kegyetlen szeszélye  folytán kerültek  a nagyszőlősi járásba. Igyekeztek  elmenekülni a golyózáporból és a lövedékek becsapódásától. Van, aki csak ideiglenesen tartózkodik itt, de vannak olyanok, akik jövőjüket itt szeretnék  tovább építeni.  Lena, aki a Luhanszki területről érkezett, már nem is tervezi a hazatérést. „Másfél éve élünk itt, gyakorlatilag nincs is hová  visszatérnünk, lakásunkat  kifosztották, bútorainkat  szétlopkodták, még az ajtó- és  ablakkereteket is elvitték. Szomszédaink ezelőtt is banderistáknak neveztek  bennünket, ezután pedig  biztos, hogy nem  lenne ott nyugodt életünk. Az itteni szomszédok békés emberek, toleránsak hozzánk. Valentina Kajla férjével sógornője meghívására érkezett Nagyszőlősre. Ők biztosították a lakást, felajánlottak pénzt és használati eszközöket is. A menekültek hálásak az őket támogató képviselőknek, a Sanders-Szőlős Vegyes Vállalat vezetőinek, az  önkénteseknek és Anasztászia  Alatarcevának is. Raisza Voznik és férje,  Volodimir, akik  a Luhanszki területről  érkeztek, több mint 70 évesek.  Nehéz szívvel hagyták el  otthonukat és még nehezebb beilleszkedniük  az  idegen vidéken. Csak akkor  indultak útnak, amikor a lövedékek már az ablakokon is becsapódtak. Az idős házaspár Anasztászia  Alatarcevától  értesül  az  otthoni  dolgokról, ő juttatott nekik  a humanitárius  segélyből, ugyanis  az  idős  házaspár gyakorlatilag csak  a személyes okmányait és a  legalapvetőbb  dolgokat hozta magával.
Abban bíznak, hogy  mielőbb ismét béke lesz  és visszatérhetnek saját otthonukba. Hálásak a segítőkész embereknek, akik nem hagyták őket magukra a bajban.
Natália KOBÁLY


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.