Sőtér Géza a képviselőséget és az iskola irányítását eredményesen összeegyezteti

Az oktatásügy berkeiben Sőtér Gézát úgy ismerik, mint a nagypaládi iskola igazgatóját, aki 17 éve irányítja a tantestület munkáját. Közel három évtizede az értelem, az örök érvényű dolgok magvetője. A szakmai tevékenység mellett jut ideje felvállalni a köz érdekeinek képviseletét is. Korábban több alkalommal választották a községi tanács képviselőjévé, jelenleg a Nagyszőlősi Járási Tanács képviselői testületének a tagja. Szerkesztőségünk vendégével az oktatásügy problémáiról és a képviselői tevékenységéről beszélgettünk.

–Igazgató úr, mely problémák megoldásával foglalkozik az állandó képviselői bizottság, melynek ön is tagja?
–Az oktatás kérdéseivel foglalkozó állandó képviselői bizottság tagja vagyok. Mindig vannak problematikus kérdések, melyek megoldására törekednünk kell. Az egyik tanácsülésen arról szavaztunk, hogy ösztöndíjban kellene részesülniük azoknak a tanulóknak, akik kimagasló eredményt értek el a tantárgyi olimpiák megyei és országos versenyein. Sok szó esett a tanintézmények igazgatói kinevezésének rendjéről is. A képviselői többség szavazata értelmében a jövőben pályázat útján nevezik ki az iskolaigazgatókat. Igaz, a KMKSZ frakció, melynek tagja vagyok, ellenezte a határozat elfogadását. Itt szeretném elmondani, hogy frakciónk tagjai minden esetben egyhangúlag szavaznak, ez annak tudható be, hogy a képviselők előzőleg egyeztetik álláspontjukat. A határozatok elfogadásakor nem forgácsoljuk szét a szavazatokat, minden kérdés megvitatásához körültekintően, megfontoltan állunk hozzá, figyelembe vesszük, mi szól mellette és mi ellene, ezután döntünk a legoptimálisabb megoldás mellett, kollektív képviselői beadványokat nyújtunk be. Többek között kérvényeztük, irányozzanak elő pénzeszközöket a költségvetésben, hogy meglehessen téríteni a naponta beutazó tanárok költségeit.
–Iskolaigazgatóként nap mint nap szembesül az oktatási ágazat problémáival. Nem nehéz összeegyeztetnie a szakmai és a képviselői tevékenységet?
–Alapjába véve nem. Vannak, természetesen, olyan esetek, amikor a képviselői bizottsági vagy tanácsülés miatt változtatnom kell az órarenden, gondoskodnom kell helyettesítésemről, azt követően pedig pótolni a tanulókkal az elmaradt órákat. Előfordul, hogy a tantestület más tagjait is érintik ezek a változtatások.
–Milyen problémákkal küzd az ön által irányított tanintézmény és hogyan tervezi azok megoldását?
–A legnagyobb problémát az jelenti, hogy szükségessé vált a tanintézmény régi ablakainak cseréje. A nagypaládi iskola az 1980-as években épült. Mostanra az ablakok olyan rossz állapotba kerültek, hogy időnként a gyerekek testi épségét veszélyeztetik. Egyiket, másikat nem hogy kinyitni nem lehet, de hozzáérni is veszélyes, mert bármikor kieshet és bajt okozhat. Az első és legégetőbb feladat, az ablakok cseréje lenne. A szükséges beadványt benyújtottam a járási állami közigazgatás oktatás-, ifjúság- és sportügyi főosztályának. A közelmúltban az egyik gázkazán is felmondta a szolgálatot. Viktor Zsupanin, a főosztály megbízott vezetője azonnal intézkedett, megvásárolták és felszerelték az új kazánt.
–Hány tanulója van a nagypaládi iskolának?
–A tanulói létszám 158. Annak idején, amikor iskolaigazgatóvá neveztek ki 340 tanulónk volt. Több párhuzamos osztály működött. Mára egyetlen párhuzamos osztályunk sincs. Drasztikusan csökkent az iskolás korú gyerekek száma. Ez mindenekelőtt annak tudható be, hogy a községben csökkent a születések száma. Sok nagypaládi család települt át a szomszédos Magyarországra. Sajnos, az ország keleti felében háború dúl, az Ukrajnában tapasztalható gazdasági hanyatlás, az infláció, a munkahelyek hiánya megnehezíti az emberek mindennapjait, a családok a faluban nem tudják biztosítani megélhetésüket. Elsősorban ez az oka annak, hogy a fiatal munkaképes emberek a szomszédos országokba települnek. Az elmúlt néhány hónapban Nagypaládról négy család települt át. Tavaly, amikor egyre jobban éreztette hatását az infláció, tantestületünk öt tagja kérte elbocsátását, majd Magyarországon vállalt munkát, ahol méltányos fizetést kap, melyből tisztességesen meg tud élni. Szomorú, de egyre több képzett fiatal szakember int búcsút Ukrajnának.
–A községi iskolában biztosított-e az internet hozzáférés? A tanárok alkalmazzák-e az oktatás interaktív módszereit?
–Szerencsére, a pályázati lehetőségeknek köszönhetően iskolánkban biztosított az internet hozzáférés, interaktív táblánk is van. Mivel minden évben részt veszünk a meghirdetett pályázatokon, lépést tudunk tartani a kor követelményeivel. 2016. évben három laptopot, lamináló fóliagépet és WiFi-t nyertünk. 2015-ben interaktív táblával, azt megelőzően pedig kivetítővel gazdagodtunk.
–A nagypaládi köztudottan magyar tannyelvű iskola. Problémát, nehézséget jelent-e a tanulóknak az ukrán nyelv elsajátítása?
–Természetesen, igen. A tanulók túlnyomó többsége ukrán szót csak az ukrán nyelv- és irodalomórán hall. A KMPSZ elnökségi tagja vagyok. Több beadványt, kérvényt írtunk a Legfelsőbb Tanácsnak és az Oktatási Minisztériumnak, kértük, eszközöljenek módosítást az ukrán nyelv oktatásának tantervében a magyar iskolák tanulói számára. A tanterv és a követelmény gyakorlatilag megegyezik az ukrán tannyelvű iskolák tantervével. Ezért gondoljuk azt, hogy változtatásra van szükség. A magyar iskolák tanulóinak az ukránt idegen nyelvként kellene oktatni legalább az alsó tagozatokban. Igazságtalannak és méltánytalannak érezzük, hogy a magyar iskolák végzősei ugyanolyan emelt szintű érettségi teszteket kapnak, mint ukrán anyanyelvű kortársaik. A KMKSZ és a KMPSZ minden szinten kérvényezi, hogy a magyar tannyelvű iskolák érettségizői emelt szintű érettségi vizsgát tehessenek magyar nyelvből és irodalomból. Ez megkönnyítené helyzetüket, amikor felvételiznek a magyarországi egyetemekre és főiskolákra.
–Mit járási tanácsi képviselő, Nagypalád és Fertősalmás, mely problémáinak megoldására törekszik?
–A legtöbb gondot az utak rossz állapota jelenti. Bizonyos munkákat 2016-ban is elvégeztek, viszont az útburkolat mostanra tönkrement, rövidesen ugyanúgy néz ki, mint azelőtt. A falu lakói önerőből végezték el az útfoltozást. Nem tudjuk, mi az oka annak, hogy az aszfalt rövid időn belül tönkremegy. Egyesek szerint ennek az intenzív kamionforgalom az oka, viszont a szomszédos Magyarország közútjain is legalább annyi kamion közlekedik, mint nálunk, mégis más a burkolat, mint Ukrajnában.
A másik sokakat érintő kérdés, a Nagypalád-Hodos határátkelő megnyitása. A magyarországi fél már megépítette a határhoz vezető utat, a mi oldalunkon annak állapota siralmas. 2016-ban figyelemfelkeltő akciót tartottunk és követeltük, hogy a hatalom képviselői tartsák be ígéretüket, ugyanis már húsz éve hitegetnek bennünket a határátkelő megnyitásával. A tiltakozási akció idején meglátogatott bennünket Kárpátalja kormányzója, a szomszédos Magyarország képviselői, sőt Kijevből is érkezetek magas rangú hivatalnokok. A figyelemfelkeltő akciót követő héten került sor az Orbán-Hrojszman miniszterelnöki találkozóra. A miniszterelnökök egyebek mellett foglalkoztak a Nagypalád-Hodos határátkelő megnyitásának kérdésével is. Eszmecserét folytattak Barta Józseffel, a Kárpátontúli Megyei Tanács elnökhelyettesével, aki szerint Nagypalád még sosem volt ilyen közel e kérdés megoldásához, mint most. Bízunk abban, hogy a közeljövőben sor kerülhet a határátkelő megnyitására, ami elősegítené a település fejlődését. Nagypaládnak ugyanis van termálvíz-forrása, melynek kiaknázásába be lehetne vonni a magyarországi befektetőket. Nem kevésbé fontos az sem, hogy elősegítené a település fejlődését, fellendítené a falusi turizmust.
Az interjút Anna Kobály készítette.


Comments are closed.