Történelmünk gyászos évfordulójára emlékeztünk

A méltóság forradalmának évfordulója és az égi százak emléknapja  az ukrán nép  történelmének gyászos fejezete. Azokra a hazafiakra emlékezünk, akik életüket áldozták a szabadság, a függetlenség, a szuverenitás, az európaiság oltárán. Két  év telt el a szomorú  események óta, az ukrán nemzet nem felejtette el azok nevét és megőrzi azok emlékét, akiknek életét független országban,  békeidőben oltották ki.
Múlt pénteken a Nagyszőlősi Járási Tanács üléstermében emlékezett a járás értelmisége, tanulóifjúsága azokra a hősökre, akik félelmet nem ismerve  vonultak ki a főváros  főterére, a Majdanra, hogy érvényt szerezzenek szabadságunknak, méltóságunknak,  jogainknak, küzdjenek  jövőnkért.
–Hány emberre—százra, ezerre, millióra–van szükség ahhoz, hogy forradalmat csináljunk? Hány emberáldozatot követelnek  a változások?  A legbátrabbak, a hősök, az  elsők nem tudták, hányan lesznek Kijev központjában. Arról  sem  volt  tudomásuk, hogy  november 30-án  éjszaka  kegyetlen eszközökkel feloszlatják a tüntetőket és egy  hét múlva már közel millióan állnak a helyükre. A Majdan a  leghidegebb, legfagyosabb  telet és legborzalmasabb éjszakákat is  túlélte.  December 18-án  újabb támadás érte a tüntetőket.  A Majdanon lévőket nem lehetetett megtörni, viszont  az események  áldozatokat is  követeltek. A tüntetők  elszántsága  és kitartása  meglepte a világot.  Ez az elszántság és bátorság  arra késztette  Janukovics elnököt, hogy elhagyja  rezidenciáját.  A tüntetők,  az  ukrán  nép bebizonyította, hogy az eseményeknek  másként  kell alakulniuk.  Sokan  hittek a forradalmi  változásban és abban, hogy  a demokratikus  fejlődés  útjára lépünk. A világ közvéleménye  figyelemmel kísérte az ukrajnai eseményeket, gyászolta az „égi százakat”. Ukrajna  nagy árat fizetett azért, mert a fejlődés  európai útját választotta. A Donbászon  dúló  háború pedig  további anyagi és emberáldozatokat követel még ma is.  Hisszük, hogy  sárba tiport méltóságunkat vissza fogjuk szerezni. Ezekben a napokban  emlékezünk a debalcevói katlanból  történő  kivonulásra és a 128. hegyi dandár  katonáinak  hősiességére.  Látjuk és tapasztaljuk, hogy az ország egy emberként támogatja az ukrán  hadsereg katonáit. Az önkéntesek  mozgalmához egyaránt csatlakoznak idősek és fiatalok.  Kérek mindenkit, hogy  maradjunk  hűek  a Majdan  értékeihez.  Dicsőség Ukrajnának! Dicsőség a hősöknek!–mondta ünnepi köszöntőjében Jurij Prodán, a járási állami közigazgatás apparátusának vezetője.
A hivatal képviseletében  nyújtotta át  Mihajlo Románnak,  a kárpátaljai  katonákat támogató  önkéntes mozgalom koordinátorának Ukrajna Szociálpolitikai Minisztériumának, nevezetesen  Pavlo Rozenko miniszter köszönőlevelét az önkéntes tevékenységért, aktív közéleti  szerepvállalásáért.
A Nagyszőlősi Bartók Béla Művészeti Iskola előadói és tanulói Viktor Maruska igazgató vezetésével nagyszabású  emlékkoncerttel léptek színpadra. A  repertoárban felcsendülő  művek gyakran könnyeket csaltak a nézők  szemébe. A műsoros előadás  zárásaként felcsendült az Ima Ukrajnáért. A város főterén az „égi százak” emlékjelénél gyertyákat gyújtottak és néma  főhajtással  emlékeztek mind az eseményekre, mind  az életüket vesztett hősökre.
Natália KOBÁLY


Comments are closed.